Hát hogy őszinte legyek nem teljesen azt az eredményt kaptam a kísérletemtől amire számítottam. Mint már említettem már bő egy éve ugyanazt a receptet használom a növényi tej készítéséhez és tökéletesen meg is vagyok vele elégedve. Nemrég viszont sikerült kikísérletezni egy új receptet, ahol már elhagyhattam a kesudiót, így teljesen olajos magoktól mentes lett a receptem. Ízbeli különbség természetesen van, de nekem mindkét verzió ízlik. Hidegen kukoricapehellyel vagy granolával mindkettő tökéletes. Az eltarthatóságban sem vettem észre jelentős különbséget, 3-4 nap alatt érdemes elfogyasztani ezeket az italokat. A legnagyobb különbség a melegítés, habosítás során mutatkozott. Már az elején feltűnt, hogy a bab tartalmú tej habja sokkal keményebb, jobban tartja az állagát. Sokat gondolkoztam rajta, hogyan is tudnám érzékeltetni a különbséget, míg végül egyszerűen belefogtam egy kísérletbe.

Először is lefőztem a három növényi tejet:

1.Normál kesudió tartalmú növényi tej

2. Fehér bab tartalmú növényi tej, ahol a babot fél napig áztattam

3. Fehér bab tartalmú növényi tej, ahol a babot áztatás helyett kb. 5-10 percig előfőztem

Mindegyikből felmelegítettem és felhabosítottam azonos mennyiséget(kb.1 dl) a habosító gépemmel. A habos tejeket aztán kiöntöttem üveg poharakba(2 dl-es), hogy jobban érzékelhető legyen a különbség.

A végeredmény:

Legrosszabbul a kesudiós változat teljesített. Bár ízben tökéletes, az üvegpohárban jól látszott,hogy melegítés után az állaga már nem homogén, elkezd szétválni. A habja bár nem esett össze tejesen több óra után sem, de azért jelentős a változás.

A babos verziók fej-fej mellett végeztek szerintem. Az áztatott babos növényi tej mintha kicsit több habot adott volna, de a különbség elhanyagolható, sem ízben, sem a hab állagában nem mutatott igazából különbséget. Így az is bebizonyosodott, hogy ha véletlenül elfelejtettük beáztatni a babot, akkor sincs veszve semmi, egy rövid előfőzés után már kezdhetjük is a tejkészítést.